1. KEZDŐOLDAL
  2. TANUL
  3. CASTROL FASTCAN
  4. HOGYAN KELL FELKÉSZÜLNI AZ ELEKTROMOS ÉS HIBRID JÁRMŰVEK SZERVIZELÉSÉRE EGY AUTÓSZERELŐ MŰHELYBEN

HOGYAN KELL FELKÉSZÜLNI AZ ELEKTROMOS ÉS HIBRID JÁRMŰVEK SZERVIZELÉSÉRE EGY AUTÓSZERELŐ MŰHELYBEN

A legtöbb szerelő már találkozott elektromos (BEV1) vagy hibrid autókkal (HEV2, PHEV3).  Az ilyen típusú járművek kezelése a járműben lévő nagyfeszültségű rendszer miatt bizonytalanságot és kockázatot jelent a személyzet egy része számára. A balesetek és a bizonytalanság elkerülése érdekében fontos, hogy megfelelően felkészüljünk az ilyen típusú járművek javítására és üzemeltetésére. 
Ki fogja kezelni a PHEV-ket és a BEV-ket?

Először is fontos meghatározni azokat a jellegzetes veszélyeket, amelyek jelen lehetnek az ilyen típusú járművekben. A fő veszély a biztonságos feszültségnél magasabb feszültségű berendezések jelenléte, azaz 25 V feletti váltakozó áram és 60 V feletti egyenáram esetén. Ezek a feszültségek veszélyes feszültségként ismertek, és veszélyt jelentenek az emberi egészségre és életre, ezért az ilyen típusú berendezések üzemeltetése megfelelő engedélyhez kötött (ellenőrizze az adott országban hatályos egyedi előírásokat). A veszélyes feszültségek jellemzően a hajtásláncban és a légkondicionáló rendszerekben találhatók. Más rendszerek klasszikus 12 V-os rendszert használnak. 

 

A jármű nagyfeszültségű rendszerének szervizelésének első előfeltétele a szükséges képesítések megléte. Általában minden műhelyben feladatmegosztás történik, azaz vannak olyan személyek, akik a gumiabroncsok és az alváz szervizeléséért felelősek, és vannak a mechanikus rendszereket javító szerelők, valamint a berendezések és az elektronikus rendszerek javításáért felelős elektronikai technikusok. Ezeknek az embereknek a szakértelme hasznos lesz az elektromos és hibrid járművek szervizelésekor. Sok szerviz szembesül azzal a dilemmával, hogy meg kell határozni a munkavállaló hatáskörét. Számos ország jogszabályai és a járműgyártók szabályzatokkal pontosan meghatározzák, hogy kinek és milyen tevékenységekre kell rendelkeznie a vonatkozó engedélyekkel.

 

Ezen ajánlások szerint négy képesítési szint létezik:

 

  •  képzetlen személy, - képzett személy (EiP4, FuP), 
  • olyan személy, aki képesítéssel rendelkezik arra, hogy feszültségmentes állapotú nagyfeszültségű berendezésen dolgozzon (gyakran nevezik őket nagyfeszültségű technikusnak - HVT, FHV5
  • A nagyfeszültségű berendezésen való munkavégzésre jogosult személy feszültség alatt álló állapotban beavatkozhat a nagyfeszültségű rendszerbe, ha például a nagyfeszültséget nem lehetett kikapcsolni. (gyakran nevezik nagyfeszültségű szakértőnek -HVE6). 

 

Képzetlen személynek minősül a műhely szempontjából minden a nem a műhely alkalmazásában álló személy, a járművel érkezett vezetőtől a javításhoz szükséges alkatrészek szállítójáig. Ez azért van, mert lehetetlen meghatározni, hogy ezek az emberek milyen ismeretekkel rendelkeznek az elektromos veszélyekről vagy a nagyfeszültségű rendszer működéséről. A képzetlen személyeket meg kell akadályozni abban, hogy a műhely helyiségeiben és az elektromos munkaterületen hozzáférjenek a járműhöz. A képzett személy egy olyan minősítés, amely olyan munkavállalókra vonatkozik, akik nem rendelkeznek villanyszerelői képesítéssel (országspecifikus), de képzettek, tisztában vannak a járművön jelentkező veszélyekkel, a rendelkezésre álló egyéni védőeszközökkel, a nagyfeszültségű alkatrészeken található jelölésekkel, valamint az elsősegélynyújtás eljárásaival és elveivel. Ezt a fajta munkát nagyfeszültségű berendezésen, feszültségmentes állapotban történő munkavégzésre képesített személy végezheti. A képzett személy végezhet a járművön olyan javítási és karbantartási munkákat, amelyek nem a nagyfeszültségű rendszerhez kapcsolódnak, pl. kerékcsere, a nagyfeszültséghez nem kapcsolódó rendszerek (információs, kényelmi, biztonsági rendszerek) javítása, de tisztában kell lennie az elvégezhető tevékenységek körével és azzal, hogy hol kell jelentkeznie, ha a nagyfeszültségű rendszerbe való beavatkozás válik szükségessé. A nagyfeszültségű technikusnak olyan személynek kell lennie, aki rendelkezik az adott országban alkalmazandó megfelelő képesítéssel, és ismeri a nagyfeszültségű rendszerek építését. Ez a minősítés lehetővé teszi a nagyfeszültségű rendszer kikapcsolását a járműben (a feszültség nélküli állapot létrehozásának módját a következő részben ismertetjük), a nagyfeszültségű eszközök szétszerelését és működtetését (a feszültség kikapcsolása után), valamint mérések végzését a veszélyes területen (pl. ellenállás mérések). A technikus munkáját korlátozza, ha a jármű nagyfeszültségét nem lehet kikapcsolni, például amikor a nagyfeszültségű akkumulátoron belül dolgozik (a nagyfeszültség kikapcsolása műszaki okokból nem lehetséges), vagy ha a feszültségmentes állapot nem állapítható meg járműhiba vagy helytelen deaktiválási folyamat miatt. A nagyfeszültségű berendezésen való munkavégzésre jogosult személy (nagyfeszültségű szakértő) feszültség alatt álló állapotban beavatkozhat a nagyfeszültségű rendszerbe, ha például a nagyfeszültséget nem lehetett kikapcsolni. A személyzet megfelelő képzettségének biztosítása lehetővé teszi a kockázatok minimalizálását és a munka hatékony kezelését, különböző szakterületű személyzetet alkalmazva a nagyfeszültségű rendszerrel rendelkező jármű üzemeltetéséhez.

 

1akkumulátoros elektromos jármű 
2Hibrid elektromos járművek 
3Plug-in hibrid elektromos járművek 
4Elektromos oktatásban részesült személyek 
5Nagyfeszültségű technikusok 
6Nagyfeszültségű szakértők
Hogyan lehet kikapcsolni a nagyfeszültséget?
A nagyfeszültségű rendszer nagyfeszültségű fogyasztókból áll, azaz a motorból, az A/C kompresszorból, a PTC fűtőberendezésből és a nagyfeszültségű forrásból - vagyis a nagyfeszültségű akkumulátorból. A fogyasztók csak akkor működnek, ha szükség van működésükre, különben az áramellátás megszakad. Ez azt jelenti, hogy a nagyfeszültségű akkumulátor nem szolgáltat áramot a fogyasztóknak, ha a jármű álló helyzetben van, kikapcsolt gyújtás mellett (pl. parkolóban). Ez biztonsági célokat szolgál, és az akkumulátor belsejében lévő érintkezők révén valósul meg. A gyújtás kikapcsolásakor kinyílnak, és megakadályozzák, hogy az energia áramoljon az akkumulátorból a motorba stb. Ugyanez a helyzet áll elő például közúti baleset, ütközés vagy a nagyfeszültségű rendszerben észlelt hiba esetén. Az érintkezők a biztonság érdekében kinyílnak. A gyújtás letiltása mellett számos más módszer is létezik a nagyfeszültség leválasztására. Bizonyos járműmodellekben el kell távolítani a speciális biztosítékokat, vagy el kell vágni a megjelölt huzalhurkokat (1,2 ábra). Ezeket a módszereket például sürgősségi szolgálatoknak, (mentőszolgálat, tűzoltók) vészhelyzetben történő alkalmazására szánják.  
Fénykép 1,2 Vészhelyzeti nagyfeszültségű megszakítók: az elvágandó vezetékhurok és az eltávolítandó biztosítékok.
Fénykép 1,2 Vészhelyzeti nagyfeszültségű megszakítók: az elvágandó vezetékhurok és az eltávolítandó biztosítékok.
Fénykép 1,2 Vészhelyzeti nagyfeszültségű megszakítók: az elvágandó vezetékhurok és az eltávolítandó biztosítékok.
A jármű karbantartási és javítási folyamatát, különösen, ha a nagyfeszültségű rendszerbe történő beavatkozásra van szükség, kikapcsolt feszültség mellett kell elvégezni. A bekapcsolt nagyfeszültségű rendszer mellett nem szabad javítási, diagnosztikai vagy szétszerelési munkát végezni. Tekintettel arra, hogy a járművek különböző hibákkal érkezhetnek a műhelybe, a gyártók kifejlesztették a szolgálati feszültség deaktiválásának módszereit. Ezt a módszert úgy tervezték, hogy lehetővé tegye a nagyfeszültség kikapcsolását a gyújtáskapcsoló hibája és egyéb hibák esetén. A HV deaktiválásának menetét az adott szolgáltatási módszerrel és annak részletes ismertetését a sorozat következő cikkében mutatjuk be.
Milyen felszerelésre van szükség a HV rendszerek szervizeléséhez?
A nagyfeszültségű rendszerek használatából eredő jellegzetes veszélyek megfelelő védőintézkedésekkel kiküszöbölhetők, amelyeket a gyártó ajánlásai és irányelvei határoznak meg. A leggyakrabban használt alapvető védőfelszerelés a feszültség alatti munkára tervezett kesztyű. Ezek elengedhetetlenek a HV deaktiválási eljárás végrehajtásakor. A HV kikapcsolása után további műveletek végezhetők kesztyű nélkül, kivéve, ha a munka a meghajtó akkumulátort érinti. Ennek a résznek a javítása és szétszerelése kesztyűt igényel még a HV deaktiválás követően is. Ahhoz, hogy alkalmas legyen feszültség alatt végzett munkára, a kesztyűnek a IEC 60903 szabvány követelményeinek meg kell felelnie, amely szabályozza az adott osztályba tartozó kesztyű feszültségvédelmi szintjét. Az osztályokat 00 és 4 közötti skálán határozzák meg. A 0. osztályt, amely 1500 V DC és 1000 V AC ellen véd, leggyakrabban az autóiparban használják. Az ilyen típusú kesztyűre jellemző a kesztyű hátuljára nyomtatott két háromszög szimbólum, amely azt jelzi, hogy a kesztyűt feszültség alatti munkára szánják. Felhívjuk figyelmét, hogy a gyártás dátumát fel kell tüntetni a kesztyűn, vagy szerepelnie kell a kesztyűhöz csatolt kiegészítő dokumentumban. Fontos megjegyezni, hogy a feszültség alatti munkához szükséges kesztyűk időszakos vizsgálatot igényelnek, pl. 6 havonta (az előírások országonként eltérőek lehetnek).
3,4 ábra - Kesztyű a feszültség alatti munkához, és egy közeli kép az ilyen kesztyűkön lévő jelölésekről.
3,4 ábra - Kesztyű a feszültség alatti munkához, és egy közeli kép az ilyen kesztyűkön lévő jelölésekről.
3,4 ábra - Kesztyű a feszültség alatti munkához, és egy közeli kép az ilyen kesztyűkön lévő jelölésekről.

Egyéb ajánlott egyéni védőeszközök közé tartoznak a feszültség alatti munkákhoz használt védőszemüvegek, a szigetelt csizmák és a feszültség alatti munkavégzésre tervezett munkaruha. Ezeket a felszereléseket speciális helyzetekben használják, például amikor egy jármű baleset, tűz, akkumulátor szivárgás vagy más jelentős hiba után kerül a műhelybe. A feszültség alatti munkákhoz használt védőszemüvegeknek védeniük kell a fém fröccsenések és a savas (elektrolit) szivárgásokkal szemben. A szigetelő csizmáknak meg kell felelniük az EN 50321 szabványnak (az előírások országonként eltérőek lehetnek) az áramütés elleni védelem érdekében, a lábbeli osztályának megfelelő értékkel. A lábbeli védelmi osztályai megegyeznek a szigetelő kesztyűk osztályaival, azaz 00-tól 4-ig terjednek. Javasoljuk, hogy legalább 0 osztályú lábbelit használjon, amely megvédi az 1500 V egyenáram feszültségtől és az 1000 V váltakozóáram feszültségtől. Hasonlóan a szigetelő kesztyűkhöz, a feszültség alatti munkára tervezett lábbelik is két háromszöggel vannak jelölve. A cipőket 6 havonta időszakos vizsgálatnak vetik alá. A szigetelt szerszámok fontos részét képezik az egyéni védőeszközöknek. Az ilyen szerszámoknak meg kell felelniük az IEC 609000 szabvány követelményeinek, amely 10 kV-os vizsgálati feszültség alatt biztosítja a szerszámok tesztelését. A szerszámokat nem kell időszakos ellenőrzésnek alávetni. A szigetelt szerszámok használata csökkenti a rövidzárlat kialakulásának lehetőségét a HV rendszer és a test között. A szerszámok használatára vonatkozó szabályok nagyon hasonlítanak a kesztyűkre vonatkozó szabályokhoz. Ezeket a kiszolgáló feszültség leállításakor és a meghajtó akkumulátoron végzett munka során használják, még a HV kikapcsolása után is. A munka megkezdése előtt mindig ellenőrizze az egyéni védőeszközök állapotát. Mechanikai sérülések, repedések a védőbevonaton, vagy az időszakos ellenőrzés dátumának túllépése kizárja az eszköz használatát. 


A munkaterületet is megfelelően fel kell készíteni a nagyfeszültségű rendszerrel rendelkező járművek javításához. A nagyfeszültségű rendszerekkel rendelkező járművek javítási területének biztonságosnak és képzetlen emberek számára hozzáférhetetlennek kell lennie. Ebből a célból ki kell dolgozni egy úgynevezett „elektromos munkatervet”. A műhelyben a munkaállomást kontrasztos szalaggal lehet megjelölni a padlón, vagy oszlopokkal és láncokkal kell jelölni az elektromos munkaterületet. A kijelölt munkaállomás elé el kell helyezni egy táblát, amely jelzi, hogy ez egy elektromos munkaterület, és illetéktelen személyek nem léphetnek be. Amennyiben a munkaterület külön helyiség, megengedett a munkahely bejárati ajtaján elhelyezni a munkaterületet jelző táblát, ebben az esetben nem szükséges a területet szalaggal vagy lánccal megjelölni. 


A munkaterület mellett a munkavégzés alatt álló járművet is meg kell jelölni. A járművön a DIN 4844-2 szabványnak megfelelően látható helyzetben kell elhelyezni egy villámcsapást ábrázoló veszélyes elektromos feszültséget jelző táblát (az előírások országonként eltérőek lehetnek). Kívánatos más jelölések használata is, pl. a nagyfeszültségű rendszer kikapcsolására vagy a nagyfeszültségű akkumulátor töltésének tilalmára vonatkozó információk. 

5-7. ábra - Jelölések a járművön, balról: szimbólum, amely azt jelzi, hogy a nagyfeszültség ki van kapcsolva, a veszélyes feszültséget jelző tábla, a meghajtó akkumulátor töltésének tilalma
5-7. ábra - Jelölések a járművön, balról: szimbólum, amely azt jelzi, hogy a nagyfeszültség ki van kapcsolva, a veszélyes feszültséget jelző tábla, a meghajtó akkumulátor töltésének tilalma
5-7. ábra - Jelölések a járművön, balról: szimbólum, amely azt jelzi, hogy a nagyfeszültség ki van kapcsolva, a veszélyes feszültséget jelző tábla, a meghajtó akkumulátor töltésének tilalma
5-7. ábra - Jelölések a járművön, balról: szimbólum, amely azt jelzi, hogy a nagyfeszültség ki van kapcsolva, a veszélyes feszültséget jelző tábla, a meghajtó akkumulátor töltésének tilalma
A nagyfeszültségű rendszerekkel felszerelt autók, azaz a hibridek és az elektromos autók üzemeltetésére és szervizelésére vonatkozó szabványok alkalmazása első pillantásra munkaigényesnek és költségesnek tűnhet. De semmi sem áll távolabb az igazságtól. Az ebben a cikkben bemutatott alapvető eljárások és elvek alkalmazása és bizonyos szokások kialakítása lehetővé teszi a nagyfeszültségű járművek magabiztos és biztonságos szervizelési rendszerét.